KÖZÖSSÉGI ÉLET

A magyarörmény közösségi élet fenntartását, az új generációk bevonását és az új rokoni kapcsolatok felfedezését elősegítendő az Egyesület folyamatosan szervez  közösségi találkozókat, kiállításokat, ünnepségeket, kirándulásokat, támogat kutatásokat, valamint hoz létre olyan évek alatt tradíciókká váló eseményeket, melyek során a közösség tagjai megismerhetik nemcsak a magyarörménység és erdélyi örménység jelenét és múltját, hanem egymást is. Legsikeresebb és legrégebb óta szervezett ilyen eseménysorozat a Fővárosi Örmény Klub, mely 1996 március óta kerül havonta megrendezésre. Új esemény az Örmény Letelepedési Nap, amely a jövőben a magyarok meghatározó rendezvénye lesz. E több napos rendezvénysorozat nemcsak az örmény közösségnek szól, hanem a nagy nyilvánosság felé történő nyitást is jelent.

Közösségi találkozók, Örmény Klub

Az Egyesület feladatául és céljául tűzte ki a hazai magyarörmény közösség felkutatását, megszervezését. Az örmény kulturális identitás felélesztése céljából az EÖGYKE a kulturális élet fellendítésére fókuszált, ezért általában valamilyen kulturális tevékenység köré szervezte a közösségi találkozókat. Minden találkozón szerepelt valamilyen előadás (történelmi, ismeretterjesztő, genealógiai, megemlékezés, stb.), kultúrműsor, (zene, irodalom, stb.), továbbá fontos szerepet kapott a tájékoztatás és a programajánló.

A Fővárosi Örmény Klub, „A KLUB” ötlete azért merült fel, hogy szükség lenne egy állandó helyre és időpontra, amikor is végre lehetőség adódik találkozni a „vérbeli rokonokkal”. Kellett egy olyan alkalmas hely, amely a város bármely pontjáról viszonylag jól megközelíthető. Kezdetben a Teréz körúton, egy étteremben került megrendezésre – baráti alapon. Ezt követően a Budapest V. kerület, Semmelweis utca 1. szám alatt található, Magyarok Házának Bartók terme adott helyet a rendezvénynek, majd egy rövid átmenet (Pest Megyei Kormányhivatal Nyáry Pál terme) után a Klub 2018. januárjától végre otthonra talált a Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség közösségi termeiben. Fontos szempont volt, hogy a dátum stabil legyen, így minden hónap 3. csütörtökén 17 órakor kerül megrendezésre a Klub. Műsorának összeállításánál az Egyesület két vezérelvet tartott szem előtt: terjeszteni, illetve bővíteni kell az örmény történelem, a kultúra ismeretanyagát, azaz minden, amely az örmény és a magyarörmény területeken fellelhető, érdekes lehet. Fontos továbbá, hogy az előadások örmény, vagy örmény gyökerű személyekhez kapcsolódjanak. Az örmény vagy örmény gyökerű előadók, művészek produkcióinak teret kell biztosítani. Az első két évben az EÖGYKE beindította a Klub beszélgetős kistestvérét, a találkozókat. Ez havonta egy szombat délutáni hosszúra nyúló, asztal melletti beszélgetést jelentett a Csendes sörözőben.

Az utóbbi években törekszünk arra, hogy a kulturális és közösségi élet minél több esetben a Budapesti Örmény Katolikus Plébánia közösségi helyiségeiben folyjék, így a Fővárosi Örmény Klubot is ott rendezzük.

Tarka Nap

Minden évben szeptember végén, Fogolykiváltó Boldogasszony Napi Búcsú (az örmény katolikus templom egyik védőszentje) kerül megrendezésre Tarka Nap címmel, amely a családok számára szervezett egész napos összejövetelt jelent gyerekprogramokkal, kézműves foglalkozásokkal, zenével és finom grill ebéddel, kulturális műsorral és beszélgetésekkel.

Kiállítások, kiállítás megnyitók

Az Egyesület és önkormányzatai összesen több mint 100 kiállítást rendeztek, szerveztek Magyarországon, Erdélyben, a Partiumban, Délvidéken és Jerevánban. E kiállítások minden esetben kapcsolatba hozhatók az örmény kultúrával, akárcsak annyiban, hogy örmény tematikájúak, vagy örmény gyökerű művész alkotásainak kiállításáról van szó. E kiállítások között meghatározó súllyal szerepeltek azon témák, amelyek a már csak magyarul beszélő, de örmény gyökerűek „rearmenizálásához”, valamint a gyökerek kutatásához segítettek. Gondolni kell itt azon csomagolópapírokra, kartonlapokra, amelyekre készültek a családfák, vagy egyszerű fénymásolatokon szereplő családi dokumentum gyűjteményekre, családi fotókiállításokra, amelyek az alapját képezték az első kiállításoknak.

E „családi archívumok alapján” összeállt kiállítások nagyrészénél nem is a kivitelezés, hanem a gyökérkutatáshoz szükséges információ tartalom számított. Több kiállításon az EÖGYKE előbb megismertette az érdeklődőket az addigi tevékenységéről, például a kiadott könyvekről, az örményországi látogatásaikról. Elmondható, hogy szinte minden kerületi önkormányzat évente legalább egy kiállítással jelentkezett. Ezek megnyitóit minden esetben kulturális műsorral és örmény gasztronómiával tették emlékezetessé. Érdekességként megemlíthető, hogy kiállításaik egy részének erdélyi megfelelője is elkészült, vagyis az ottani anyagokat társszervezeteik összegyűjtötték és bemutatták. Többször küldött az EÖGYKE kész kiállítást is Erdélybe, amelyhez a kulturális műsort is biztosította. Az utóbbi időben a kiállítások korszerűbb anyagra és technikával készülnek. Érdekesség, hogy a pandémia miatt néhány kiállításunk digitális formában is megjelent.

Álljon itt néhány – a teljesség igénye nélkül – az EÖGYKE által megrendezett kiállításokból:

  • Velünk élő kultúrák: Örmények, 1996
  • Szemelvények a magyarörmény múltból, családi archívumok alapján, 1997 (többször bővített formában is)
  • 1848-49-es forradalom és szabadságharc örmény hősei, 1998
  • Örmény Genocídium, 1999
  • Szabó László: Arménia, Anatólia, Levante – fotókiállítás, 2000
  • Örményekről nyomtatásban, 2001
  • Örmény kódexművészet, 2002
  • Örmény arcok, örmény szemek, 2002
  • Hol sírjaink domborulnak – örmény temetők, 2003
  • Örmény díszítőművészet – kőben, fában, üvegben, kerámiában, csipkében, 2003
  • Szabó László: Örmény templomok, kolostorok, 2004
  • Vákár Tibor: Székelyföld építész szemmel – emlékkiállítás, 2004
  • Örményországban jártunk. Az örmény népművészet, 2005
  • Szemelvények az örmény kultúrából. Örményország képekben, 2006
  • Örmény kódexművészet a XIII-XIV. században, 2007
  • Vákár Tibor építészmérnök, képzőművész Ararát szimfónia c. kiállítása, 2007
  • Tutsek János fotóművész életmű kiállítása, 2007
  • Ecsmiadzin kincsei – fotókiállítás, 2008
  • Örmény arcok, örmény szemek, örmény genealógia képírásban, 2008
  • Szabó László: ARMÉNIA II. Képek a történelmi Örményország területéről, 2009
  • Örmény miniatúrák, 2009
  • Kőország – az 1700 éves örmény keresztény egyház építészeti emlékei – vándor fotókiállítás, 2010
  • Szabó László: Örmény templomok, várak c. fotókiállítás, 2010
  • Örmény eredetű magyar nemesi családok címerei, 2011
  • Kali Kinga: Felfalni Arméniát, fotó- és szövegkiállítás Örményországról, 2013
  • Távol az Araráttól – Örmény kultúra a Kárpát-medencében – Budapesti Történeti Múzeum, 2013
  • Egy nép tragédiája az I. Világháborúban – 100 éve történt az örmény népirtás – Országos Széchényi Könyvtár, 2014
  • Magyarörmény kultúra, magyarörmény identitás – Húsz esztendő a II. kerületi örmények szolgálatában, 2014
  • Magyarörmény kultúra könyvekben zártan – fotó és tárgykiállítás, 2015
  • Velünk élő kultúrák: Örmények – Egy tanulmányi verseny története képekben, 2016
  • 20 éves az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület és képviselőiből alakult II. kerületi Örmény Önkormányzat, 2017
  • Az örmény, magyarörmény kultúra 1001 szála és formája (Ferencvárosi Örmény Önkormányzat 2019)
  • EGYSÉG és SOKSZÍNÜSÉG Örmény Biblia és vallásos hagyomány, OSZK, 2019
  • Örmény Genocídium II. Emlékkiállítás (minden évben, válogatott dokumentumokkal)

Megemlékezések, ünnepek, emlékhelyek

Az Egyesület mindenhol ott hagyta a nyomát a Kárpát-medencében. Koszorúztak minden örmény- és magyar ünnepen, megemlékezésen, Budapesten a kerületekben, Erdélyben, Kárpátalján, Délvidéken, az aradi vesztőhelyen, Isonzónál, stb.

A hazai magyarörmények kiemelt figyelemmel kezelik az Aradi Vértanúk kivégzésének emléknapját, 1849. október 6-át, különös tekintettel a magyarörmény vértanúkra: Kiss Ernő altábornagyra és Lázár Vilmos ezredesre, továbbá Czetz János tábornokra. Görgei Artúr tábornokról is megemlékeznek, aki anyai ágon örmény gyökerű, és nagyszerű hadieredményeket ért el a szabadságharc során.

Az Egyesület sokáig a Városháza Dísztermében, majd az Akadémia utcai székház színháztermében tartotta az ünnepi megemlékezéseket. Az ünnepi eseményeket olyan előadók nevei fémjelezték, mint Agárdy Gábor színművész és ikonfestőművész,  Lászlóffy Aladár költő, író, Katona Tamás és Bona Gábor történészek, a Kecskés Együttes, Bánffy György színművész, Dr. Kedves Gyula és Dr. Hermann Róbert hadtörténész, a Kistörék Stúdió Nagyváradról stb. A megemlékezések végén harangszó mellett tartottak koszorúzásokat a Zetelakán készített mozgatható kopjafánál. Hősök falát a Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség falán hozták létre a 48-49-es, valamint az ’56-os hősök (Pongrácz Gergely) tiszteletére, amelynél máig koszorúz a közösség.

Az Örmény Genocídium emlékére 2005-ben elsőként az Egyesület adott ki három nyelvű Falinaptárt (magyar, örmény és angol) hazánkban, melyet Szabó László fotóművész Musza Dag hegyén készült képei és Lászlóffy Aladár költő, író – kizárólag a 90. évfordulóra írott versei gazdagítottak.

Az EÖGYKE adta ki Magyarországon elsőként Nikolaj Hovhanniszján: Az Örmény Genocídium című művét 2009-ben, 1000 példányban, mely az Örmény Genocídium történetét dolgozta fel. Az Egyesület, hogy megismertethesse a Genocídium hiteles történetét, példányokat adományozott a Magyar Parlament képviselőinek, EU képviselőknek, fővárosi és kerületi önkormányzatok vezetőinek, képviselőinek, örmény képviselőknek, közgyűjteményeknek.

Az Egyesület minden évben megemlékezik az Örmény Genocídium áldozatairól (1915. április 24.) és tiszteletükre koszorúzza a következő emlékhelyeket: a Duna parti kereszteskövet (khacskar), valamint a néhány éve, az Orlay utcai örmény katolikus templom külső falánál felállított kereszteskövet. A 100 éves évfordulón, XIX. Nerszesz Bedrosz örmény katolikus pátriárka és dr. Erdő Péter bíboros közreműködésével celebrált örmény katolikus szentmisén – több ezer hívő részvételével – emlékezett meg a Bazilikában.

 

Válogatás az emlékhelyekből, melyek az EÖGYKE és önkormányzatai támogatásával jöttek létre:

  • Aradi Vértanúk szobra újraállítása Aradon – ez alkalomra az EÖGYKE kiadta Dinyés László: Ismeretlen 1848/49-es dokumentumok (Budapest, 2004) c. művét, amelyet a szoboravatás után Aradon is bemutatott, majd a könyv bevételét, valamint 100 db példányt adományozott a szobor talapzatának költségeire
  • Ávédik Lukács plébános síremlékének felújítása (Erzsébetváros)
  • Czárán Gyula mellszobor felállítása Nagyváradon
  • Lázár Vilmos aradi vértanú emléktáblájának elhelyezése – bronz plakettel a nagybecskereki Római Katolikus Székesegyházban
  • Eleméri római katolikus templom felújításának támogatása, új bejárati kapu költségei
  • Mária Istenanya szobra felállítása a Buda Vár egyik bástyáján
  • Lukács Béla volt kereskedelemügyi miniszter bronz mellszobra
  • Ady Endre szoborállítás szülőfalujában
  • Visky János zeneszerző emléktáblája a Zeneakadémián
  • Hősök fala a Budapesti Örmény Katolikus Lelkészségen: Kiss Ernő, Lázár Vilmos aradi vértanúk-, Czetz János tábornok, Pongrácz Gergely ’56-os hős bronzplakettjével
  • Hacskar felállítása a Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség külső falában az Örmény Genocídium 100 éves évfordulóján
  • Emléktábla dr. Szentpétery Tibor jogász, az örmény katolikus egyházközség volt gondnoka tiszteletére, a plébánia közösségi termében
  • Hollósy Simon sírján bronzplakett állítás a Máramarosi Hollósy Simon Egyesülettel közösen
  • Hollósy Simon tiszteletére emléktábla állítás a Bp. XII. ker. Hollósy Simon u. sarkán,
  • Kopjafa Kiss Ernő és Lázár Vilmos aradi vértanúk tiszteletére (mozgatható, emlékműsoraink során kiállítva, koszorúzással)
  • Kemény Zsigmond Mezőségi Szórványoktatási Központ felépítésének támogatása – Szamosújvár
  • Mezőségi TÉKA Szórványkollégium támogatása – Szamosújvár
  • TÉKA Alapítvány támogatása – Szamosújvár (Fundatia TÉKA)
  • Gyergyószentmiklósi örmény közösségi ház bővítése

Kutatások támogatása

Az Egyesület tudományos és kulturális tevékenysége megtestesül azon fiatalok és idősebb kutatók támogatásában, akik a magyarörmény és az örmény kultúra, a történelem, a genealógia, a kulturális antropológia, az örmény katolikus liturgia és hitélet stb. kutatásával, elemzésével, dokumentálásával foglalkoznak (például Dr. Gajzágó Aladár, Gudenus János József, Kali Kinga, Dr. Kovács Bálint, Dr. Pál Emese, Zsigmond Benedek, Dr. Száva Tibor Sándor, Rozsos Tamás, Major Balázs…). Az EÖGYKE fontosnak tartja, hogy ezen kutatási eredmények kellően dokumentálva legyenek, támogatja a kiadásukat, illetőleg a tanulmányoknak a Fővárosi Örmény Klubban való előadását.

 

Genealógiai kutatások

Az elnök sokéves kutatása, továbbá családi archívumok megszerzése eredményeként az Egyesület előbb 2000-ben, majd 2010-ben megjelentette a Gudenus János József genealógus által rendszerezett Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája c. hatalmas gyűjteményt, illetőleg annak javított és bővített kiadását. Egyedülálló részletességgel – a leszármazást női ágon is rögzítve –, közel 1000 oldalon ismerteti az 57 örmény származású magyar nemesi család 5500 családba való gyökerezését, és elsőként tárja a nagyközönség elé e családok színes nemesi címereit.

 

Magyarörmény gyökerű hírességek felkutatása és művészetük dokumentálása

Az EÖGYKE kutatási tevékenységei közé tartozik magyarörmény hírességek felkutatása, tevékenységük dokumentálása, terjesztése. Ennek eredményeként két kötetben megjelentették a magyarörmény képző- és iparművészek, művészettörténészek életrajzát, fényképét, illetőleg néhány művét: Murádin Jenő: Magyarörmény paletta címmel (2012, 36 művész) címmel, valamint Benedek Katalin: Élő magyarörmény művészet (2013, 41 művész) címmel.

Az örmény származású irodalmárok, irodalomtörténészek lexikonszerű bemutatásának első kötete, az Alexa Károly irodalomtörténész által szerkesztett: Távol az Araráttól…A magyarörmény irodalom címmel jelent meg, és 37 irodalmár életrajzát, fényképét, alkotásaikból szemelvényeket tartalmazza.

Az Egyesület az elmúlt 20 év során folyamatosan kereste és keresi azon még élő vagy már elhunyt hírességeket, politikusokat, művészeket, közembereket, tudósokat, sportolókat, stb., kik örmény gyökerekkel rendelkeznek. Mindezen túl az EÖGYKE megkísérelte őket az örmény közösségi életbe beszervezni, szereplőként bemutatni. Folyamatosan követték tevékenységüket és sikereikről, kitüntetéseikről a Füzetekben is beszámolt. Néhány név: Bánffy György, Dávid Csaba, Dr. Dávid Katalin, Flórián Antal, Gyulai Líviusz, Jakabffy Ernő, Jankovics Marcell, Dr. Kabdebó Lóránt, Kallós Zoltán, Karácsony Ernő, Katona Tamás, Dr. Kovács Bálint, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Murádin Jenő, Murádin László, Novák Ferenc (Tata), dr. Szentpétery Tibor, Szervátiusz Tibor, Tarján Tamás, Voith Ágnes, stb.

 

Épített örökségünk feltárása

Az EÖGYKE tudományos tevékenységének fontos területe az épített örökség feltárása, dokumentálása, állapotának megóvása. A témában is számos kiadvány került általuk kiadásra, melyben épített örökségüket dokumentálták. E területen elsősorban az erdélyi örmény városok, templomok, temetők feltérképezése, dokumentálása bírt számukra prioritással, elvégre ismert őseik javarészt ezen területeken éltek. Jelen munkát csupán az erdélyi társszervezetekkel, örmény katolikus egyháztanácsokkal közösen tudták elvégezni, azok tevékenységének szellemi és pénzügyi támogatásával. Például Balázs-Bécsi Attila: A szamosújvári magyar-örmény temető monográfiája, dr. Issekutz Sarolta: Az örmény halottkultusz és temetkezés. Erzsébetváros és örmény katolikus temetője c. könyvek.

 

Örmény arcok fotótár

Közösségünk múltjának bemutatásának fontos eszköze az Örmény arcok nyílt fotótár www.ormenyarcok.hu. Ez a közösség múltjának igen látványos és érdekes dokumentáló eszköze, amelynek anyagát közösségünk tagjai a saját dokumentumainak összegyűjtése és digitalizálása útján folyamatosan bővítünk.