EGYESÜLETRŐL

Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület

Az erdélyi örmény gyökerekkel rendelkező közösséget fogja össze az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület (EÖGYKE). Az egyesület 1997. február 14-én alakult 22 fővel, országos hatáskörrel. Az Egyesület működése során a következőkre törekszik: a magyarörmény közösség felizzítása, a múlt értékeinek felkutatása, ezen értékek megismertetése és bemutatása, illetőleg megmentése, hogy a lehető legtöbb kulturális kincs átmentődjön a jelen és jövő nemzedékei számára.

Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület célja:

  • országos hatókörű szakmai szervezetként az örmény nemzetiségi kultúra és az örmény identitás, az örmény katolikus hitélet megerősítése, az nemzetiség képviselete.
  • örmény származásúak és nem örmény származásúak számára örmény kulturális identitásőrző programok (Fővárosi Örmény Klub, kiállítások, kulturális műsorok, találkozók) szervezése, támogatása határainkon belül és kívül, széleskörű meghirdetéssel, az örmény kultúra megismertetése céljából,
  • a magyarországi és az erdélyi örmény irodalmi, történelmi, művészeti és tárgyi emlékek felkutatása, gyűjtése, állagának megőrzéséhez segítségnyújtás,
  • kiadványok megjelentetése (Erdélyi Örmény Gyökerek Füzetek, illetve az Erdélyi Örmény Múzeum könyvsorozat kiadása, stb.)
  • az örmény katolikus hitélet fennmaradásának megsegítése, az örmény katolikus plébánia, templom, múzeum, levéltár és könyvtár működésének támogatása,
  • együttműködés az erdélyi örmény lakta településekkel,
  • az örmény származásúak és az armenológiai tanulmányokat folytató ifjúság tanulásának, továbbtanulásának támogatása,
  • az örmény származásúak megsegítése,
  • magyarömény genealógiai gyökerek kutatása,
  • együttműködés a hasonló célú társadalmi szervezetekkel és örmény nemzetiségi önkormányzatokkal – határainkon belül és kívül, a célok közös megvalósítása érdekében,
  • az örmény kultúra és történelem, az örmény származás kutatása iránt érdeklődők számára felvilágosítás adása, segítségnyújtás,
  • nemzetiségi önkormányzati választásokon jelölő szervezetként örmény nemzetiségi képviselőjelöltek állítása helyi, területi és országos szinten.

Az egyesület csak kulturális és identitásőrzési feladatokkal foglalkozik, így nem tartozik feladatai közé a gazdasági tevékenységek koordinálása, közigazgatási, migrációs problémák kezelése.

Az egyesület e fontos feladatait a civil szerveződésen túlmenően a nemzetiségi önkormányzatiságban realizálja. Az egyesület által indított jelöltek a nemzetiségi (korábban kisebbségi) választásokon sikeresen szerepelnek és megalakította több Budapest kerületi, vidéki település nemzetiségi önkormányzatát, valamint  a Fővárosi Örmény Önkormányzatot és az Országos Örmény Önkormányzatban is szerepet vállalt.

A közösségi élet fennartásáért szervezett eseményeinkről:

A magyarörmény közösségi élet fenntartását, az új generációk bevonását és az új rokoni kapcsolatok felfedezését elősegítendő az Egyesület folyamatosan szervez  közösségi találkozókat, kiállításokat, ünnepségeket, kirándulásokat, támogat kutatásokat, valamint hoz létre olyan évek alatt tradíciókká váló eseményeket, melyek során a közösség tagjai megismerhetik nemcsak a magyarörménység és erdélyi örménység jelenét és múltját, hanem egymást is. Legsikeresebb és legrégebb óta szervezett ilyen eseménysorozat a Fővárosi Örmény Klub, mely 1996 március óta kerül havonta megrendezésre. Minden évben szeptember végén, Fogolykiváltó Boldogasszony Napi Búcsú (az örmény katolikus templom egyik védőszentje) kerül megrendezésre Tarka Nap címmel, amely a családok számára szervezett egész napos összejövetelt jelent gyerekprogramokkal, kézműves foglalkozásokkal, zenével és finom grill ebéddel, kulturális műsorral és beszélgetésekkel. Ugyanígy évente kerül megszervezésre az Örmény Letelepedési Nap, mely rendezvénysorozat nemcsak az örmény közösségnek szól, hanem a nagy nyilvánosság felé történő nyitást is jelent.

 

A Fővárosi Örmény Klubot a Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség közösségi termeiben tartjuk minden hónap 3. csütörtökén 17 órakor. Műsorának összeállításánál az Egyesület két vezérelvet tartott szem előtt: terjeszteni, illetve bővíteni kell az örmény történelem, a kultúra ismeretanyagát, azaz minden, amely az örmény és a magyarörmény területeken fellelhető, érdekes lehet. Fontos továbbá, hogy az előadások örmény, vagy örmény gyökerű személyekhez kapcsolódjanak. Az örmény vagy örmény gyökerű előadók, művészek produkcióinak teret kell biztosítani.

Együttműködünk az EÖGYKE képviselőiből alakult kerületi örmény önkormányzatokkal: jelenleg a Budavári-, a II. kerületi-, VIII., IX., XI., XII., XIV., és XV. kerületi, valamint a Fővárosi Örmény Önkormányzattal. 1999 óta évente, a Fővárosi Örmény Klub decemberi találkozóján Szongott Kristóf díjat adunk át azoknak, “akik a hazai magyarörménység közösségéért, kultúrájának megmaradásáért, határainkon túl élő közösségeinkért működve elévülhetetlen érdemeket szereztek”. Számos kiállítást rendezünk itthon és külföldön, lemezeket adunk ki, előadásokat tartunk, a kultúra minden szeletét bemutatjuk, hogy minél szélesebb körben megismertessük többezer éves kultúránkat s örmény gyökerű őseinket, honfitársainkat.

2005-ben felvettük a kapcsolatot az őshazával, melynek során Jerevánban is rendeztünk kiállításokat: Genocídium emlékkiállítást Vákár Tibor „Ararát szimfónia” grafikasorozatával, Szabó László fotóinak bemutatásával, Lászlóffy Aladár verseivel, valamint az EÖGYKE által kiadott és támogatott könyvek kiállításával.

Valamennyi kiadványunk, könyvünk eljut mintegy 80 hazai és erdélyi, örményországi közgyűjteményhez, civil szervezethez.

Sikerrel járt többéves igyekezetünk, hogy a Budapest XI. Orlay u. 6. szám alatti Budapesti Örmény Katolikus Lelkészségünk, templomunk biztonsága rendeződjék, amelynek múzeumát sikerült 2002-ben közgyűjteménnyé nyilváníttatni. A múzeum renoválása, korszerűsítése megtörtént. Most a Lelkészség a padlástér beépítésén dolgozik, amely a közösségi terek bővítését jelenti. A 102 évvel ezelőtt létrehozott Örmény Katolikus Lelkészség 2007. december 16-án Pro Cultura Minoritatum Hungariae kisebbségi díjban részesült a Magyar Művelődési Intézettől.

Az egyesület együttműködik az erdélyi örmény katolikus plébániákkal, civil szervezeteivel (Gyergyószentmiklós, Szamosújvár, Erzsébetváros, Csíkszépvíz), hogy megmentsük tárgyi és szellemi örökségünket a jövő nemzedékei és az egyetemes kultúra számára.

Ifjúsági táborokat szervezünk a Balatonnál, 6-18 éves magyarörmény származású diákok részére kulturális műsorokkal, kézműves műhelyekkel.

.

Kiállítások, kiállítás megnyitók

Az Egyesület és önkormányzatai összesen több mint 100 kiállítást rendeztek, szerveztek Magyarországon, Erdélyben, a Partiumban, Délvidéken és Jerevánban. E kiállítások minden esetben kapcsolatba hozhatók az örmény kultúrával, akárcsak annyiban, hogy örmény tematikájúak, vagy örmény gyökerű művész alkotásainak kiállításáról van szó. E kiállítások között eleinte meghatározó súllyal szerepeltek azon témák, amelyek a már csak magyarul beszélő, de örmény gyökerűek „rearmenizálásához”, valamint a gyökerek kutatásához segítettek. Gondolni kell itt azon csomagolópapírokra, kartonlapokra, amelyekre a kezdeti években készültek a családfák, vagy egyszerű fénymásolatokon szereplő családi dokumentum gyűjteményekre, családi fotókiállításokra, amelyek az alapját képezték az első kiállításoknak.

Álljon itt néhány – a teljesség igénye nélkül – az EÖGYKE által megrendezett kiállításokból:

  • Velünk élő kultúrák: Örmények, 1996
  • Szemelvények a magyarörmény múltból, családi archívumok alapján, 1997 (többször bővített formában is)
  • 1848-49-es forradalom és szabadságharc örmény hősei, 1998
  • Örmény Genocídium, 1999
  • Szabó László: Arménia, Anatólia, Levante – fotókiállítás, 2000
  • Örményekről nyomtatásban, 2001
  • Örmény kódexművészet, 2002
  • Örmény arcok, örmény szemek, 2002
  • Hol sírjaink domborulnak – örmény temetők, 2003
  • Örmény díszítőművészet – kőben, fában, üvegben, kerámiában, csipkében, 2003
  • Szabó László: Örmény templomok, kolostorok, 2004
  • Vákár Tibor: Székelyföld építész szemmel – emlékkiállítás, 2004
  • Örményországban jártunk. Az örmény népművészet, 2005
  • Szemelvények az örmény kultúrából. Örményország képekben, 2006
  • Örmény kódexművészet a XIII-XIV. században, 2007
  • Vákár Tibor építészmérnök, képzőművész Ararát szimfónia c. kiállítása, 2007
  • Tutsek János fotóművész életmű kiállítása, 2007
  • Ecsmiadzin kincsei – fotókiállítás, 2008
  • Örmény arcok, örmény szemek, örmény genealógia képírásban, 2008
  • Szabó László: ARMÉNIA II. Képek a történelmi Örményország területéről, 2009
  • Örmény miniatúrák, 2009
  • Kőország – az 1700 éves örmény keresztény egyház építészeti emlékei – vándor fotókiállítás, 2010
  • Szabó László: Örmény templomok, várak c. fotókiállítás, 2010
  • Örmény eredetű magyar nemesi családok címerei, 2011
  • Kali Kinga: Felfalni Arméniát, fotó- és szövegkiállítás Örményországról, 2013
  • Távol az Araráttól – Örmény kultúra a Kárpát-medencében – Budapesti Történeti Múzeum, 2013
  • Egy nép tragédiája az I. Világháborúban – 100 éve történt az örmény népirtás – Országos Széchényi Könyvtár, 2014
  • Magyarörmény kultúra, magyarörmény identitás – Húsz esztendő a II. kerületi örmények szolgálatában, 2014
  • Magyarörmény kultúra könyvekben zártan – fotó és tárgykiállítás, 2015
  • Velünk élő kultúrák: Örmények – Egy tanulmányi verseny története képekben, 2016
  • 20 éves az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület és képviselőiből alakult II. kerületi Örmény Önkormányzat, 2017
  • Az örmény, magyarörmény kultúra 1001 szála és formája (Ferencvárosi Örmény Önkormányzat 2019)
  • EGYSÉG és SOKSZÍNÜSÉG Örmény Biblia és vallásos hagyomány, OSZK, 2019
  • Örmény Genocídium II. Emlékkiállítás (minden évben, válogatott dokumentumokkal)
  • Az örmény kódexművészet (2021)
  • Örmény mese rajzverseny pályaművek (2021)
  • Az örmény kultúra 1001 szála (2021-2024)
  • Örmény egyházi építészet: Templomok és hacskarok (2023)
  • Örmény textilművészet: Szőnyegek, hímzések és csipkék (2024)
  • Örmény népviselet: Öltözködés és díszítés (2025)
  • Örmény díszes ABC: Betűtervező verseny pályaművek (2025)

Megemlékezések, ünnepek, emlékhelyek

Az Egyesület mindenhol ott hagyta a nyomát a Kárpát-medencében. Koszorúztak minden örmény- és magyar ünnepen, megemlékezésen, Budapesten a kerületekben, Erdélyben, Kárpátalján, Délvidéken, az aradi vesztőhelyen, Isonzónál, stb.

A hazai magyarörmények kiemelt figyelemmel kezelik az Aradi Vértanúk kivégzésének emléknapját, 1849. október 6-át, különös tekintettel a magyarörmény vértanúkra: Kiss Ernő altábornagyra és Lázár Vilmos ezredesre, továbbá Czetz János tábornokra. Görgei Artúr tábornokról is megemlékeznek, aki anyai ágon örmény gyökerű, és nagyszerű hadieredményeket ért el a szabadságharc során.

Az Egyesület sokáig a Városháza Dísztermében, majd az Akadémia utcai székház színháztermében tartotta az ünnepi megemlékezéseket. Az ünnepi eseményeket olyan előadók nevei fémjelezték, mint Agárdy Gábor színművész és ikonfestőművész,  Lászlóffy Aladár költő, író, Katona Tamás és Bona Gábor történészek, a Kecskés Együttes, Bánffy György színművész, Dr. Kedves Gyula és Dr. Hermann Róbert hadtörténész, a Kistörék Stúdió Nagyváradról stb. A megemlékezések végén harangszó mellett tartottak koszorúzásokat a Zetelakán készített mozgatható kopjafánál. Hősök falát a Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség falán hozták létre a 48-49-es, valamint az ’56-os hősök (Pongrácz Gergely) tiszteletére, amelynél máig koszorúz a közösség.

Az Örmény Genocídium emlékére 2005-ben elsőként az Egyesület adott ki három nyelvű Falinaptárt (magyar, örmény és angol) hazánkban, melyet Szabó László fotóművész Musza Dag hegyén készült képei és Lászlóffy Aladár költő, író – kizárólag a 90. évfordulóra írott versei gazdagítottak.

Az EÖGYKE adta ki Magyarországon elsőként Nikolaj Hovhanniszján: Az Örmény Genocídium című művét 2009-ben, 1000 példányban, mely az Örmény Genocídium történetét dolgozta fel. Az Egyesület, hogy megismertethesse a Genocídium hiteles történetét, példányokat adományozott a Magyar Parlament képviselőinek, EU képviselőknek, fővárosi és kerületi önkormányzatok vezetőinek, képviselőinek, örmény képviselőknek, közgyűjteményeknek.

Az Egyesület minden évben megemlékezik az Örmény Genocídium áldozatairól (1915. április 24.) és tiszteletükre koszorúzza a következő emlékhelyeket: a Duna parti kereszteskövet (khacskar), valamint a néhány éve, az Orlay utcai örmény katolikus templom külső falánál felállított kereszteskövet. A 100 éves évfordulón, XIX. Nerszesz Bedrosz örmény katolikus pátriárka és dr. Erdő Péter bíboros közreműködésével celebrált örmény katolikus szentmisén – több ezer hívő részvételével – emlékezett meg a Bazilikában.

 

Válogatás az emlékhelyekből, melyek az EÖGYKE és önkormányzatai támogatásával jöttek létre:

  • Aradi Vértanúk szobra újraállítása Aradon – ez alkalomra az EÖGYKE kiadta Dinyés László: Ismeretlen 1848/49-es dokumentumok (Budapest, 2004) c. művét, amelyet a szoboravatás után Aradon is bemutatott, majd a könyv bevételét, valamint 100 db példányt adományozott a szobor talapzatának költségeire
  • Ávédik Lukács plébános síremlékének felújítása (Erzsébetváros)
  • Czárán Gyula mellszobor felállítása Nagyváradon
  • Lázár Vilmos aradi vértanú emléktáblájának elhelyezése – bronz plakettel a nagybecskereki Római Katolikus Székesegyházban
  • Eleméri római katolikus templom felújításának támogatása, új bejárati kapu költségei
  • Mária Istenanya szobra felállítása a Buda Vár egyik bástyáján
  • Lukács Béla volt kereskedelemügyi miniszter bronz mellszobra
  • Ady Endre szoborállítás szülőfalujában
  • Visky János zeneszerző emléktáblája a Zeneakadémián
  • Hősök fala a Budapesti Örmény Katolikus Lelkészségen: Kiss Ernő, Lázár Vilmos aradi vértanúk-, Czetz János tábornok, Pongrácz Gergely ’56-os hős bronzplakettjével
  • Hacskar felállítása a Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség külső falában az Örmény Genocídium 100 éves évfordulóján
  • Emléktábla dr. Szentpétery Tibor jogász, az örmény katolikus egyházközség volt gondnoka tiszteletére, a plébánia közösségi termében
  • Hollósy Simon sírján bronzplakett állítás a Máramarosi Hollósy Simon Egyesülettel közösen
  • Hollósy Simon tiszteletére emléktábla állítás a Bp. XII. ker. Hollósy Simon u. sarkán,
  • Kopjafa Kiss Ernő és Lázár Vilmos aradi vértanúk tiszteletére (mozgatható, emlékműsoraink során kiállítva, koszorúzással)
  • Kemény Zsigmond Mezőségi Szórványoktatási Központ felépítésének támogatása – Szamosújvár
  • Mezőségi TÉKA Szórványkollégium támogatása – Szamosújvár
  • TÉKA Alapítvány támogatása – Szamosújvár (Fundatia TÉKA)
  • Gyergyószentmiklósi örmény közösségi ház bővítése

Kutatások támogatása

Az Egyesület tudományos és kulturális tevékenysége megtestesül azon fiatalok és idősebb kutatók támogatásában, akik a magyarörmény és az örmény kultúra, a történelem, a genealógia, a kulturális antropológia, az örmény katolikus liturgia és hitélet stb. kutatásával, elemzésével, dokumentálásával foglalkoznak (például Dr. Gajzágó Aladár, Gudenus János József, Kali Kinga, Dr. Kovács Bálint, Dr. Pál Emese, Zsigmond Benedek, Dr. Száva Tibor Sándor, Rozsos Tamás, Major Balázs…). Az EÖGYKE fontosnak tartja, hogy ezen kutatási eredmények kellően dokumentálva legyenek, támogatja a kiadásukat, illetőleg a tanulmányoknak a Fővárosi Örmény Klubban való előadását.

 

Genealógiai kutatások

Az elnök sokéves kutatása, továbbá családi archívumok megszerzése eredményeként az Egyesület előbb 2000-ben, majd 2010-ben megjelentette a Gudenus János József genealógus által rendszerezett Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája c. hatalmas gyűjteményt, illetőleg annak javított és bővített kiadását. Egyedülálló részletességgel – a leszármazást női ágon is rögzítve –, közel 1000 oldalon ismerteti az 57 örmény származású magyar nemesi család 5500 családba való gyökerezését, és elsőként tárja a nagyközönség elé e családok színes nemesi címereit.

 

Magyarörmény gyökerű hírességek felkutatása és művészetük dokumentálása

Az EÖGYKE kutatási tevékenységei közé tartozik magyarörmény hírességek felkutatása, tevékenységük dokumentálása, terjesztése. Ennek eredményeként két kötetben megjelentették a magyarörmény képző- és iparművészek, művészettörténészek életrajzát, fényképét, illetőleg néhány művét: Murádin Jenő: Magyarörmény paletta címmel (2012, 36 művész) címmel, valamint Benedek Katalin: Élő magyarörmény művészet (2013, 41 művész) címmel.

Az örmény származású irodalmárok, irodalomtörténészek lexikonszerű bemutatásának első kötete, az Alexa Károly irodalomtörténész által szerkesztett: Távol az Araráttól…A magyarörmény irodalom címmel jelent meg, és 37 irodalmár életrajzát, fényképét, alkotásaikból szemelvényeket tartalmazza.

Az Egyesület az elmúlt 20 év során folyamatosan kereste és keresi azon még élő vagy már elhunyt hírességeket, politikusokat, művészeket, közembereket, tudósokat, sportolókat, stb., kik örmény gyökerekkel rendelkeznek. Mindezen túl az EÖGYKE megkísérelte őket az örmény közösségi életbe beszervezni, szereplőként bemutatni. Folyamatosan követték tevékenységüket és sikereikről, kitüntetéseikről a Füzetekben is beszámolt. Néhány név: Bánffy György, Dávid Csaba, Dr. Dávid Katalin, Flórián Antal, Gyulai Líviusz, Jakabffy Ernő, Jankovics Marcell, Dr. Kabdebó Lóránt, Kallós Zoltán, Karácsony Ernő, Katona Tamás, Dr. Kovács Bálint, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Murádin Jenő, Murádin László, Novák Ferenc (Tata), dr. Szentpétery Tibor, Szervátiusz Tibor, Tarján Tamás, Voith Ágnes, stb.

 

Épített örökségünk feltárása

Az EÖGYKE tudományos tevékenységének fontos területe az épített örökség feltárása, dokumentálása, állapotának megóvása. A témában is számos kiadvány került általuk kiadásra, melyben épített örökségüket dokumentálták. E területen elsősorban az erdélyi örmény városok, templomok, temetők feltérképezése, dokumentálása bírt számukra prioritással, elvégre ismert őseik javarészt ezen területeken éltek. Jelen munkát csupán az erdélyi társszervezetekkel, örmény katolikus egyháztanácsokkal közösen tudták elvégezni, azok tevékenységének szellemi és pénzügyi támogatásával. Például Balázs-Bécsi Attila: A szamosújvári magyar-örmény temető monográfiája, dr. Issekutz Sarolta: Az örmény halottkultusz és temetkezés. Erzsébetváros és örmény katolikus temetője c. könyvek.

Barangolások 

Az Egyesület több mint 20 alkalommal szervezett barangolásokat. Erdély és Partium, Moldova, Kárpátalja, Délvidék, Isonzó – az EÖGYKE a célból zarándokolt ezen helyekre, hogy a közösség végre megismerhesse azokat a történelmi vidékeket, ahonnan őseik elmenekültek. A Egyesület honismereti vezetője minden esetben dr. Szarka György (Gyuribácsi) volt. Az utak az esetek nagyrészében örmény-specifikus tematikával rendelkeztek.

A barangolások alkalmával az EÖGYKE többször is sikeresen szervezett örmény közösségi találkozókat, melyekre az erdélyi lapok hirdetésein keresztül hívták a helyi lakosokat.

Az EÖGYKE többször szervezett csoportokat ezek meglátogatására Velencébe és Bécsbe, mert fontosnak tartotta, hogy a közösség tagjai megismerjék az örmény katolikus Mechitarista Rend működését, annak műtárgy együttesét a velencei Szent Lázár (San Lazzaro) szigeten: a kolostort, a templomot és a múzeumot; a bécsi Mechitarista Rend kolostorát, műtárgyait, örmény katolikus szentmiséjét – német és örmény nyelven.

Az EÖGYKE segédletével 2005-ben 28 képviselő jutott el Örményországba. A 13 napos úton megismerték a csodás Óhazát, felvették a kapcsolatot a jereváni Tudományos Akadémia-, az Országos Örmény Könyvtár-, a Matenadaran kézirattár- és a Történeti Múzeum vezetésével. Az első három helyre 50-50-50 db örmény tárgyú, különféle – magyarörmény kultúra, történelem, genealógia, stb. – magyar nyelvű könyvet adományoztak, amellyel az Egyesület immáron megalapíthatta az országos könyvtár Kárpát-medencei magyarörmény alkönyvtárát.

Kiemelt események 

Az Egyesület számos olyan nagyobb léptékű eseményt illetve tudományos kutatómunkát tett lehetővé, melyek nagyobb összefogást igényeltek, országos sajtóviszhangot kaptak és megmutatták a magyarörménységet a közösség en kívüli embereknek is. Ilyen esemény volt például 2015-ben a Velünk élő kultúrák: Örmények c. országos kulturális vetélkedő, ahol középiskolások mérhették össze tudásukat az örmény kultúrából. A verseny fővédnökei Dr. Erdő Péter bíboros, prímás és Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes voltak. A verseny online elődöntőből és egy Budapesten megrendezett döntőből állt, közönség előtt, média jelenléttel, örmény kulturális műsorral és gasztronómiai bemutatóval. A verseny lényegi részét jelentette, hogy a versenyzők megosztották az elsajátított ismereteket a hallgatósággal, mindezt persze kötetlen formában, vidám hangulatban. A győztes csapat nyereménye egy teljes hét erdélyi körút volt. A II. helyezett csapat egy napra Bécsbe utazott a Mechitarista örmény katolikus szerzetesrend meglátogatására (templomm, kolostor, múzeum, és könyvtár, levéltár), majd megismerték Bécset. A III. helyezett csapat az Örmény Katolikus Lelkészség vendége lett Budapesten (városnézés, Magyar Parlament és kiállítások látogatása).

.
Az évtizedek alatt az Egyesület szervezett három Örmény Kultura Hetet és számos konferenciát. A budapesti és erdélyi konferenciákat, kultúra heteket vagy önállóan, az önkormányzataikkal összefogva, vagy erdélyi társszervezeteikkel (kiemelkedően a kolozsvári Armenia Magyar-Örmény Baráti Társasággal) közösen szervezték.

Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület beszámolói:

 

Közlemény az APEH 1 % felhasználásáról
2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015,

 

Beszámolók a Fővárosi Örmény Klub műsorairól
1998-1999, 2000-2009, 2010-2019

 

Beszámolók az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület munkájáról
2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2018, 2019

 

Kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója
2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2018, 2019