Örményország területe 29 800 km², népessége pedig hárommillió fő. Hivatalos nyelve az örmény, amely az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágához tartozik és saját ábécével rendelkezik. Fővárosa és legnépesebb városa Jereván, amelynek lakossága meghaladja az egymillió főt. Örményország jelenlegi területe csak egy apró részét képezte az ókorban a Közel-Kelet nagy területeit uraló örmény civilizációnak, amely hatalmának csúcsán a Fekete-tenger délkeleti partvidékétől egészen a Földközi-tengerig , a Kaszpi-tengerig és az Urmia-tóig befolyása alá vonta a területeket. 301-ben II. Tigranész uralkodása alatt az ország a világon elsőként államvallássá tette a kereszténységet. A szomszédos országok állandó támadásaitól meggyengült örmény állam végül elveszítette függetlenségét és évszázadokon át oszmán és perzsa fennhatóság alatt állt. Örményország keleti részét a 19. században Oroszország csatolta magához, míg a nyugati területek továbbra is török kézen maradtak. Az első világháború évei alatt zajlott le a mai napig a legnagyobb nemzeti tragédiájukként számon tartott örmény népírtás, amelynek során az oszmán hatóságok mintegy 600–800 ezer örményt gyilkoltak meg. 1918-ban az ország kikiáltotta függetlenségét, azonban az Első Örmény Köztársaságot a szovjetek gyorsan elfoglalták és a kommunista államszövetséghez csatolták Örmény SZSZK néven. Örményország 1991 szeptember 23-án nyerte el függetlenségét. (Wikipedia)
ÖRMÉNYEK
Örményország területe ma alig töredéke az örménység által bírt egykori hazának. Az ásatások szerint már a Kr. előtti 3000 körül igen gazdag kultúra virágzott a hegyvidéken található gazdag érclelőhelyeknek köszönhetően. A későbbi örmény területeken a IX.-VII. században erős állam jött létre, Urartu királyi központja a Van tó partján állt.
Ennek széthullása után kb. Kr. előtt 600-ban jelentek meg a területen az indoeurópai „hai” törzsek, amelyek a korábbi lakossággal vegyülve a későbbi örménységet alkották. (Az „Armenia” elnevezés perzsa eredetű.) A VI. század közepén Örményország perzsa befolyás alá került, ám honi dinasztia irányította. Nagy Sándortól csak névleg függött, megőrizte önállóságát a szeleukidák idejében is. A II. században vált ketté az ország, kialakult Nagyörményország és Kisörményország (a Fekete tenger délkeleti partján).
Kisörményországot az I. században bekebelezte a Római Birodalom, Nagyörményország pedig komoly jelentőségre tett szert a 94-56 között uralkodó I. Tigranesz idején, aki meghódította Szíriát és Kilikiát, ám a rómaiak legyőzték és a területek odalettek. Nagyörményországért hosszú harcokat folytatott egymással a pártus és a római birodalom. Kr. u. 300 körül az örménység felvette a kereszténységet, amely államvallássá vált. Ez Világosító Szent Gergely érdeme. Ezáltal Örményország lett a világ első keresztény országa. A tény azonban éles konfliktusokat szült a perzsákkal. 387-ben végül az országot Perzsia és a Keletrómai Birodalom felosztotta egymás között.
Az ezután következő időszak nagy jelentőségű az örmény nemzettudat kialakulásában. 405-ben Meszrop Mastoc megalkotta az örmény írást, lefordították a Bibliát. Ez az óörmény irodalom aranykora.
A VII. században Nagyörményországot elfoglalták az arabok, Kisörményország pedig Bizánc kezén maradt. Az arab fennhatóság idején vált jelentőssé a Bagratida dinasztia, amely az ország nagy részét a kalifák uralmától függetlenné téve, 885-ben királyságot alapított. Uralmuk 1080-ig tartott, a gazdasági és kulturális fellendülés új korszakát hozva el. (A főváros ekkor Ani, amely ma romváros , innen származnak a végül Erdélyben megtelepült örmények is.) A Bagratidákat Bizánc űzte el, amely fokozatosan uralma alá gyűrte Örményországot. A bizánci császár kárpótlás címén az arisztokrata családoknak Kisázsiában adott birtokokat s ez indította az örmények első, tömeges kivándorlását az új területekre.
Az emigráció felerősödött, amikor a XI. században betörtek a szeldzsuk törökök. Csak az ország északi része maradt független, de úgy, hogy a Zacharidák irányításával a szomszédos Grúzia hűbérese lett. A kisázsiai örmény menekültek a Földközi tenger partján, Kilikiában kis államot hoztak létre, a Ruben Bagratida után Rubenidának nevezett dinasztia vezetése alatt. A terület 1198-ban királysággá alakult, amelyet az egyiptomi mamelukok 1375-ben kerítettek hatalmukba.
A tulajdonképpeni Örményország területe ezalatt rémes pusztítások színhelye volt: 1235-43 során lerohanták a mongolok, majd újólag végigpusztította Tamerlan, a XIV. század végén pedig az oszmán törökök. Újabb menekültáradat indult a Fekete tengertől északra fekvő területek felé. Az ország birtoklásáért Törökország és Perzsia évszázadokig rivalizált, az 1555-ös és 1639-es szerződésekben végül a keleti részeket a perzsák kapták. Tömegesen telepítették át a lakosságot Perzsia belsejébe, ahonnan aztán Indiába és a Távolkeletre is kerültek örmények. A török uralom az ország gazdasági és kulturális hanyatlását eredményezte, ez a XVII. és XVIII. század folyamán növekvő ellenállást és szabadságmozgalmakat váltott ki.
A XIX. század elején Oroszország bekebelezte Grúziát. Az orosz-perzsa háború után, 1828-ban a cár a birodalmához csatolta Kelet-Örményországot, az orosz-török háború után 1878-ban pedig Észak-Örményországot is. Ide viszont a török és perzsa fennhatóság alól kezdtek visszaköltözni az örmények.
A török fennhatóság alatti örmény vidékeken egyre nőtt az örményüldözés. Az 1878-as berlini kongresszus kötelezte ugyan Törökországot, hogy hajtson végre reformokat és adjon több jogot az örménységnek, ám ez írott malaszt maradt. 1895-96-ban törökök és kurdok tömegmészárlást rendeztek az örmények körében. A pogromoknak közel háromszázezer örmény esett áldozatul, majd 1915-1922 között az Örmény Genocídiumnak további másfélmillió örmény esik áldozatul.
1918 április 28-án a népírtás utáni „feltámadást” az első, független Örmény Köztársaság kikiáltása jelentette. De (a szovjet Vörös Hadsereg jelenlétében) már 1920-ban kinyilvánították a szovjethatalmat és 1922-ben az ország Örmény Szocialista Szovjet Köztársaság néven formálisan is a Szovjetúnió része lett.
Ennek széthullása után, 1991 szeptember 21-én kiáltották ki a ma független Örmény Köztársaságot.